Ahol

Ahol


Lelkem pereme ingatag
talaj, többen próbáltak
megállni rajta, de ledöntötte
őket a tudat.


Mind- mind, kik leestek
Hamis igéket hirdettek
Ráléptek utamra, de velem
csak rövid részen jöttek.


Volt ki arccal, volt ki háttal
és volt aki árnyként, a lélek
peremén, Te egyedül a
leghosszabb ideig időztél.


Néztelek, hívtalak,
vártalak, akartalak
Már felcserélődnek a
napok és az álmok
Te lettél a gondolat megtört
darabjában minden
szívdobbanásom.


A lélek peremén, ahol együtt
voltam Veled, szabad voltam
s boldog, azt hittem örök létezés,
mely soha nem múlhat el.


Leestél Te is, kiszakadtál
Mint levált lélek- darab
Csak vér, fájdalom s üres
tátongó seb maradt utánad
Nélküled  csak a céltalanság
maradt.