Minden nap érdemes felébredni. Olyan nem létezik, nem szabad, hogy létezzen, hogy miért? Mert az élet szép. Minden fájdalmával és minden szépségével együtt. És egy ajándék- Istentől.
Ma meg különösen szép volt az ébredés. Ragyogó napsugarak, fény, amit úgy szeretek. Tudtam, hogy teendők sokasága vár ma is rám, így nem nagyon volt mód az ábrándozásra.
A mai nap..mit is mondjak? Kissé elszomorított, kedvetlen lettem. De kitartóan végeztem a dolgaimat. és..amikor lógott az orrom, kedvetlenül bámultam a monitor elé..megtört a jég. Egy halvány reménysugár lopakodott be a szívembe...egy szó, egy mondat egy személytől, aki néha(majdnem mindig) mosolyt csal az arcomra.
A kiadómmal leveleztem...pontosabban chateltem! Olyan jó volt!
Már ezért megérte náluk publikálni!:DD
Szóval..komolyra fordítva a szót, az ügyvezető igazgató tükröt tartott elém. Nem tetszett...mert az igazság nem mindig az aminek mi hisszük. Belenéztem, vállaltam Önmagam. Tudtam, hogy igaza van. Reklámok nélkül nem leszek híres! Ez kevés, hogy itt- ott írogatok. Csak én nem akartam reklámokat. Valahogy nem egyezik az elveimmel.
Nem sokára befejezem az újabb verses kötetemet, és bizony most már nem akarok megkérni senkit a formázással. Meg kell tanulnom! De a stílusok világa nekem még mindig kínaiul van...de muszáj lesz...
És..jó, hogy vannak körülöttem ilyen emberek. Nem is tudom, miért kedvelem Őt ennyire?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése