Mert szeretek

Mert szeretek



Millió szeretet- érzés

Lakozik bennem

Csendben meglapulva

Óvatosan növekedve

S fénnyel megtelve.


Egy időre elnyomtam

Nem akartam, hogy 

felszínre törjenek

Nem akartam, hogy 

erejükkel megtörjék

gyászoló lényemet.


Csak nyalogattam a 

fájdalmas sebeket,

Csak vegetáltam,

 ámítottam magam, hogy

Nélküled is boldogan

élhetek.


Valami üresség 

növekedett bennem

Egyre csak nőtt, s 

elárasztotta egész

lényem. Csak éltem,

lézengtem, álmok nélkül

tengettem szürke életem.


Nem érdekelt a hideg

Kezdtem megszokni a 

fájdalmas magányt, 

elfogadni a gondolatot

Hogy többé már nem vársz.


A fény újra éledni

kezdett bennem, a parázs

erőre kapott, s tüzet

kovácsolt, lángra gyúltam

S Érted (félve) nyúltam.


Tapogatva óvatosan

De elértelek, megfogtad

jéghideg kezem, szomorú

szemek mélyedtek a Tiédbe

Éreztem újra élek

Szeretlek, Mindörökre.