2012. április 27., péntek

A sors




Néha elgondolkozom,mi lenne számomra tökéletes.
Habár tökéletes ember nincs,mindenkinek vannak belső hibái,és követünk is el hibákat gyakran.
Minden ember más és mást hoz ki belőlem.De mind bennem van,mindegyik rész én vagyok.Hol van Ő,aki egy személyben mindent,az összes jót,a szeretőt,a NŐT,az engedelmes feleséget,a barátot a nyugodt társat,a szépet egyszerre tudná kihozni belőlem.
Rá kellett jönnöm,Ő nem létezik!


Mindig beleszeretünk olyan emberekbe, akik megélnek valamit abból, ami bennünk is ott van, amit mi azonban kevésbé éltünk meg.
Sohasem fogjuk megtalálni az ideális társat, aki minden érzésünket megszólítja. Mindig lesznek olyan emberek, akik egy másik oldalát szólítják meg. El kell búcsúzni az illúziótól, amelyet a másik férfiról alkotott, s meg kell tanulnia igent mondani: önmagára átlagosságával együtt és barátjára, akinek szintén megvannak a maga pozitív és az inkább nehezebb oldalai is. Meg kell gyászolnia, hogy sem ön, sem pedig barátja nem eszményiek.








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése