Már reggel éreztem, hogy nehéz lesz a felkelés..az ébredés, még csak hagyján. Miután elpakoltam a fiúk reggelijét, kikísértem őket, becsukva utánuk a kaput észleltem, megint hideg lett...és nem úgy nézett ki, mintha ki akarna sütni a nap. Visszabújtam...még egy kicsit érezni akartam paplanom puha ölelését, jóleső melegét. Mire felkeltem, a nap sehol, hidegebb is lett, mint az utóbbi három napban azt megszokhattuk. Rendben..ma napfény nélkül kell léteznem- gondoltam beleegyezően. Délután az eső is eleredt..és én bent vagyok a nappaliban, várnak rám a ruhák, hogy behajtsam őket megszokott helyükre....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése