A belső világunk

Mindenkinek van egy belső világa, amely csak az övé. Ő alakítja, építi és dönti el, hogy kit enged be ide és kit nem. Ebben a világban lakik a lélek. Hogy milyen otthona lesz a léleknek, ebben a tudatnak is szerepe van. Hogy a tudat mennyire képes védeni, óvni a lelket. Megóvni a külső negatív hatásoktól, ígéretektől, amelyek érzelmeket generálnak. Ha a tudat megfelelően blokkol, akkor a léleknek nyugalma lesz s önfeledten szárnyalhat a saját világában. Vagyis: a tudatnak ki kell zárnia az ártó személyek létezését és a megnyilvánulásait. Akire, amire nem gondolunk, az nem létezik számunkra. Létezik, de nem a mi gondolatainkban, nem a világunkban. Ezért és csak így lesz olyan a mi világunk, amilyennek megalkotjuk.
Az én világom: szelíd, békés, érzékeny, gyengéd, szeretettel átitatott.
Ez a világ bármikor befogad..ide visszavonulhatunk mindig, anélkül, hogy kérnünk kellene a bebocsájtást.