2012. október 30., kedd

Ébredés





Ez nagyon találó kép. Ébredés, napfelkelte..amennyiben az ébredés a korai órákban történik. Mint tudjuk, ilyenkor van a leghidegebb.
Ez a kép a szív ébredése. Milyen szép. Felénél kicsit jobban kibújt a szív a saját burkából, elnyomva az őt körülvevő anyaghalmazt.
Én is ébrednék? Tegnap minden bizonnyal nagyra nyílt a szemem. Csak úgy ömlöttek belőlem a cikkek, némelyik mosollyal kisérve. Hármat írtam. Ennyit kellene egy hét alatt. Túlteljesítettem. És nem hanyagoltam el miatta semmilyen munkámat. Annyi, hogy nem 20h-óráig voltam itt, ahogy szoktam, ha nem 22h-ig.
Ezek a gondolatok jutottak a címről eszembe:

Siettem. Ahogy csak tudtam. Én akartam az első lenni, akit meglátsz, ha kinyitod a szemed.
Igen. Hiányoztál. Nehezen váltam meg Tőled.
Meg-megrebbenő szempilláid nyomában lassan kinyitod a szemed.
Odalépek hozzád, és egy puha , lágy csókot  adok ajkaidra. Rám mosolyogsz.
Mintha azt mondanád: kedvellek, érdekelsz, jó, hogy vagy. Örülök, hogy látlak.
Visszamosolygok. Ebben minden benne van.
Ugyanígy érzek. Fontos vagy nekem.
Ne hagyj el....




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése