2012. augusztus 27., hétfő

A vihar





Nem szeretem a vihart, de elfogadom. Nem félek tőle. Jön, és tovább vonul. Ha esőt hoz, akkor még egy kicsit örülök is neki. Bár magában az eső folyamata az én életemet nem befolyásolja. Annyi, hogy a veteményt nem kell meglocsolnom, de kibírom azt az egy órát. Vagyis nem függök az esőtől...A vihar viszont más fogalom, más természeti jelenség. Magába foglal valamit...valami feszültséget, erőt, amely ránk is vetítődik. Miután elvonul, lelkünk lenyugszik. Tegnap éjjel vihar volt. Én nem félek tőle. A villámlástól sem, hiszen ez az egyik kedvenc versem ,címe:Villám.
Előtte 1-2napja feszült voltam.. Ingerlékeny, egyből  felcsattantam, és nem nagyon tudtam magamban kontrollálni az érzést.. Próbáltam. Mély levegő, nyugalom. De nem nagyon ment.Éreztem, mindjárt szétrobbanok, kitör és szétesek. Nem bírtam vele. Hát..jó, egyeztem bele, feladom. Törj ki! Robbanjak szét! Csak haljak már meg! Nem bírom tovább.!
De mit nem bírok? Mi bajom van? Próbáltam magamba nézni. A gyerekeim jól vannak, dolgozunk, van ételünk, nyaraltunk, találkoztam rég nem látott szeretteimmel, 1-2 hét és kapható lesz a könyvem...Mi az ami ezt váltja ki belőlem? Nem tudtam rájönni. Bevonzottam a feszültséget. Kérdések, és könnyek..ritkán sírok. Nagyon ritkán. És már régen sírtam. Mi ez az elviselhetetlen feszültség bennem? Rosszul aludtam, és alig. Nappal fáradt voltam, és dolgozni kell-bőven.
Bevonzottam a vihart. Nem kell nekem! Én mosolyokat akarok! Szeretetet.
A vihar elvonult. Belőlem is. Megnyugodtam. A dolgok rendeződtek körülöttem. Valamit megint tanultam..
A vihar visszahozott nekem valakit. Aki egykor fontos volt, ez nem a megfelelőbb kifejezés erre, az itteni virtuál életemben. Sokat hülyéskedtünk, játszottunk, nevettünk vele. Egyetlen leírt szavamból tudta, milyen a hangulatom. Írtam is neki:Csalóóó. Ilyen nem létezik.
Rátaláltam. És újra itt van, mosolyt csal szomorú arcomra. Azt nem tudom, hogy meddig lesz itt, mert ő szereti hirtelen felindulásból  törölni magát. De amíg itt van- élvezem. Most harmadszorra találtunk egymásra. És ugye véletlenek nincsenek?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése