Órák

Régebben szerettem a karórákat. De aztán, hogy vállalkozók lettünk, így alkalmakkor sem nagyon használtam már. Meg persze, bejött az okostelefon korszak, és azon ugye minden rajta van. Így valahogy mellőztem az órák használatát. Nem régen volt a névnapom. A család férfitagjai összefogtak, vesznek nekem egy Ice Watch órát. Kisfiam puhatolódzott, hogy nekem milyen színben tetszene. Mert a neten ugye minden olcsóbb, onnan akartak rendelni. Mikor a Csabacenterben vásárolgattunk, nagy előszeretettel navigált az órás részlegre, és mutassam meg melyik tetszik. Nos, szebbnél szebb színes órák. Ami nekem tetszett, az a Love strassz berakásos változat, ott 33000ft volt. Na, nem! Lázadtam fel. Ennyit én soha nem adnék egy óráért. Legalábbis magamnak nem venném meg ennyi pénzért.
-Anya, nézd milyen szép! Te melyiket szeretnéd?- faggatott tovább.
-Én nem hordok órát- feleltem. 
-Nem baj, melyik tetszik?
-A fehér szíves.
Egész este keresték a neten az apjával, persze szíves nem volt.
Az idő telt. Mi elfeledkeztünk az óráról. Eljött a házassági évfordulónk. A sok hatalmas cserepes virág mellett, kaptam egy fehér órát is. Nem szíveset, nem Ice Watchot- de nagyon örültem neki. Szép! És szeretem.
Belevetettük magunkat a munkába. Ma felhívott egy férfi. Rendeltünk mi egy órát, de nem történt átutalás.
Meglepődtem.
Közöltem, tárgytalan. Elnézést, de a fiúk valamit elbaltáztak. Az úr nagyon kézséges volt, csak erősködött. 
-Háát jó..egyeztem bele, de csak ha van Ice Watch és Love-s és pink színben szeretném, mert fehéret kaptam. 
-Persze, van, csak neki van kétféle rózsaszín: pink, és a világos változat. Melyiket szeretném?
-Ez jó kérdés. Ön, kedves Uram, egy hölgy csuklóján melyiket nézné meg?- tettem fel a kérdést.
-A világosat, az szolídabb.
-Rendben, akkor legyen az.
-Átküldöm az utalást, ha hazaérek a nyaralásból.
-Rendben, most elengedi nekem a postaköltséget is, mert minden jó, ha jó a vége.
Jól van. Most már csak a férjemmel kell közölnöm. Két óra? Majd biztos haragudni fog.
Megtettem. Elmeséltem férjemnek a storyt, aki hatalmas hahotába kezdett.
-Héé, most mi van? Mit nevetsz?- lepődtem meg.
-Szívem, ez nem táska, hogy minden ruhához olyan színűd legyen.
-Kösz szépen! Nem is kértem 40db órát.
-Ne aggódj, szép lesz- nyugtatott meg a férjem.
Még mindig halmozok. Ez nem jó. Kontrollálnom kellene magam?