Az Ősz

PETŐFI SÁNDOR :
ITT VAN AZ ŐSZ.ITT VAN ÚJRA


Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.


Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.


Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.

És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.


Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.


Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.

Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem.

– Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.

Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.


Ősz. Egy évszak kezdete egy másik évszak végét jelenti. Az elmúlás mindig szomorúsággal tölt el. Nem is bánnám az Ősz beköszöntését, ha a tél után jönne. De így? Pont a legkedvesebb hónapomat zárja, a nyarat. Imádom a nyarat, bár nem nyári születésű ember vagyok. Szerintem egy évszak szeretésének semmi köze nincs a születési hónapnak.
Szóval...elmúlás. Rosszul esik. Szinte könyörgök, hogy még egy kicsit maradjon. Hogy még érezhessem melegét, fényét, a világosságot, a színeket...
De szerencsém van. Ugyanis még nyár van az őszben. Ha ma nem kezdődne meg az iskola, talán észre sem venném, hogy itt az ősz. Az idő telik. Gyermekeim megint idősebbek lesznek egy évvel, ahogyan én is, mi is. Nem akarom észre venni az idő múlását. Az idő végtelen. És én élvezem. Minden percét. Sajnáloma gyermekeimet. Át kell újra állniuk egy másik időrendhez. Nyáron fent lehettek késő estig, reggel sokáig aludhattak, kirándulgattunk, élveztük a kötetlenséget.
De ez az élet rendje.
Arról is észre venni az ősz beköszöntését, hogy rövidebbek a nappalok, korábban sötétedik. Még így elviselhető, hogy 20h-körül bont hálót az est, de télen? 15.45h-kor? Beszorulunk a szobába, és? Vagy Tv-nézés, vagy írok. Esetleg kötögetek, mert azt is szeretek. Bár az már túl nyugodt nekem.
Viszont Petőfinek ezt a versét nagyon szeretem. Mert olyan mókás, olyan játékos, és szeretettel, könnyedséggel ír erről az évszakról.
Minden évszaknak megvan a maga szépsége, és a jelképe. Az ősznek, a lehulló levelek, és a táj. Ilyenkor olyan szép a természet. Sárgás-barnás-piros levelek kavalkádját élvezhetjük. És persze a szüret ideje, a borkészítés hagyományai. Na, a bort nem szeretem, de a szőlőt igen.
Csak még egy kicsit legyen nyár az őszben. Még egy kicsit élvezhessem...