2012. szeptember 10., hétfő
A csillag és a férfi..befejezés
Tingud felvitte magával a férfit, hogy megmutassa neki az ő világát. A férfi élvezte. Szinte lebegett. Úgy érezte , újra él. Elfelejtette a feleségét, és csak Tingudra koncentrált. Tudta, menthetetlenül beleszeretett a lányba. Lebegtek.
-Nos, jól érzed magad?-fordult Tingud a férfi felé nem eresztve el annak kezét.
-Igen. Furcsa nekem a te világod. Szokatlan, de jól érzem magam. Nincsenek gondolataim, megszűnik minden fájdalmam.
Tingud elmosolyodott. Belelátott a férfi gondolataiba. Érezte, hogy bár most nyugodt a kedvese, de amúgy nagy zűrzavar van a fejében. Gondolatok gyötrik a sorsa és a jövője miatt. Aggódik, tépelődik, mi lesz vele. Elvesztette lakását, a fiát elvették tőle, semmi érték nem maradt az életében. Csak a munkája. Csak el ne veszítse azt is.
Tingud tudta mit érez a férfi. Itt fent ez az első és az utolsó találkozásuk. Útjaik elválnak. A férfi -ember lévén nem élhet itt vele- ő pedig csillaglényként nem tudja megszokni a földiek életritmusát. Ott lent meghalna. Az ő dolga az, hogy fényt adjon, szeretetet, és segítse lelkileg talpraállni azokat, akiknek szüksége van rá.
-Hát jó..sóhajtott fel, több találkozásunk nem lesz. Útunk valamiért keresztezte egymást, de eddig tartott. Innen az utunk kettéválik.
Fáj nekem ez az egész, de mások az életkörülményeink, mások az életcéljaink, más a világunk.
A férfi ránézett Tingudra. Ő szerette és kívánta a lányt, ember volt, férfi. De Tingudnak nem az emberek szeretkezéi szokásai jelentették a legfontosabb dolgot a világon. Fájt neki ez az egész, de túl lesz rajta. Csillagszíve megtelt bánattal, és szeretettel. Visszavitte a férfit a földre. Ajkát épphogy csak a férfiéhez érintette, és halkan csak ennyit mondott.
-Légy boldog. Én nem lehetek a Tied, de ezt mindketten tudtuk az elején. Nem akarok Neked rosszat, de többé nem Neked fogok ragyogni. Olyan embernek, aki méltó a szeretetemre, a kitartásomra. Talán érte majd egyszer feláldozom magam. Belenézett a férfi zöld szemeibe és eltűnt. A férfi hiába kereste a fényesen ragyogó csillagot, soha többet nem látta.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése