2012. szeptember 9., vasárnap

Célok




Néha döntünk. Valami azt súgja tegyünk meg ezt vagy azt. És nincs miért. Nem biztos, hogy előtte átgondoljuk. Csak spontán jön a gondolat, hogy azt a valamit meg kell tennünk. És megtesszük. Lezárjuk. Van aki örökre, és van aki csak időlegesen.
Én azt vallom, hogy ami eltörik, hiába ragasztjuk össze, már nem lesz tökéletes. Nem lesz olyan, mint a régi. Talán ezért nincs nálam második esély./ Most ezt megcáfolhatná valaki, nem is, mert neki 4 volt/. Lehet. Nem tudom, miért és nem is rágódok rajta. Így alakult, ez volt a sorsom.
Minden dolog akár fájdalmas, akár kellemes, azért történik, hogy tanuljunk belőle, fejlődjünk, és tovább tudjunk lépni. Nekem is tovább kell lépnem, érzem, valami új felé. Csak fogalmam sincs, hogy mi az az új cél.
Valamit ki kell tűznöm magam elé, és harcolnom kell érte. A regényekkel célban vagyok, mert a kiadó szép sorban kiadja majd mindet, amiket írok. Hogy sikeres leszek-e? Nem tudom. Egyáltalán a sikerre vágyok? Nem hiszem. Csak olvassanak. Csaljak mosolyt vagy könnyeket azok arcára, akik olvassák. Érezzék azt, amit én érzek, és próbáljanak meg látni az én szemeimmel. Tudom, ez nehéz dolog. Sokan elbuknak. Néhányan már megpróbálták, de valamelyik szűrésnél kiestek. Nem baj. Tudom, hogy létezik egy ember, aki fenn fog maradni. Tudom, hogy él valaki a földön, aki az én szemeimmel fog látni. Érzem. Csak idő kérdése. Az idő végtelen. Én ráérek. Ha megtalálom, soha többet nem engedem el. Harcolni fogok érte!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése