Kérésem meghallgatásra talált. Vagy bevonzottam, mint eddig annyi mindent. Csak le kell írnom dolgokat, és néha valóra válnak. Gondoljunk csak a Férfi és a Csillaglány, Tingud meséjére: DD
De most nem mesét fogok írni, azt majd egy kedves ismerősömnek, akivel 1, 5éve ismerjük egymást, és újra meg újra fennakadunk egymás hálóján:-))
Szóval..visszajött a nyár! Nem tudom meddig, de élvezem. Langyos reggelek, enyhe éjszakák, újra élnek, kivirultak a virágjaim: Árvácska, Lobélia, Csüngős Petúnia,Muskátli és a futóeprem. Még mindig terem, 1-2 szemet csipegetek a számomra oly csodás gyümölcsből. Nem tudom, hogy fogom átteleltetni őket?
A mini chili-paprikafáim. Vajon lesz-e még addig meleg, hogy megerősödjenek?
Szeretem a növényeket, szinte mindent.
Elültettem a mini fenyőket, melyeket a kirándulásunk alkalmával hoztunk magunkkal. Ahogy rájuk nézek benne vannak az emlékek. Az erdő, a forrás, a kis kápolna és a szálloda. Visszavágyok.
Olyan jó volt ott, csend , béke és nyugalom. Mosolyok és öszetartozás. Magába foglal még valamit: a telet. A szobában, vagy a nappaliban a feldíszített fenyő illatát. Nem akarok a Télre gondolni! Félek tőle! A hó látványa, a vakító fehérség, szorongással tölt el. A hideg. A rövid nappalok. A hosszú téli esték. Majd akkor lesz bőven időm írni...Ha..
Nem élek a jövőben, mert ugye az még nincs. És ha bekövetkezik, jelen lesz, a MOST. Most mi van, csak az számít. Most újra friss házasnak érzem magam:-)))
A nőnek, vagy inkább a kislánynak, aki mindennap várja az ajándékokat. Megszoktam. és jólesnek.
Mindegy hogy az életben kapom, vagy itt a virtuál világban, de jólesik. Egy mosoly, egy kedves szó, mind-mind örömet okoznak. Béke van. Körülöttem. És a szívemben is......:-))))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése