Néhány "zizzenet" az életből...

Ki ne gondolkozott volna el legalább egyszer a kérdésen:miért élek?Ki vagyok én? Mi az életem értelme?
Elgondolkodtató kérdések.Nehéz rá választ találni.
Történt egyszer,hogy régebben szavaztam egy párbajra:virtuális vagy valóságos barátod van több?
És meg is írtam a véleményemet erről a dologról.Nem biztos,hogy meg kellett volna tennem.Mindig keményen kimondtam a véleményemet,mert tudtam,az esetek többségében igazam volt. Ha mégsem,akkor átgondoltam,és egy bizonyos idő elteltével bocsánatot kértem.
Néhány hete másképp állok a dolgokhoz.
A változás oka:a virtuális lét,egy-két virtuális barát hozzám állása.
De visszatérek a párbajra.
A véleményem az volt,hogy több virtuális barátom van,mint valóságos.
Mindjárt felvetődik a kérdés:miért?
Azért mert abban a közegben,amelyben mozgok,nincs idő visszatérő,elmélyült beszélgetésekre,és nem érdekel a másik ember lelke,gondolatai. Mondhatni felszínes kapcsolatok,csupán üzlet ,adok-kapok körforgása,amely a létfenntartásunkhoz elengedhetetlen.
Aki több időt tölt el a virtuál világban,talán keres valamit,vagy valakit,tudatalatt,vagy tudatosan.
Én is kijelentettem,nem keresek senkit,csak elvagyok,itt pihenek,nézelődök.
Most már tudom,ez így nem igaz.
De bizony keresek valamit,valakit:hozzám hasonló,értelmesen kommunikáló embereket,akikkel kölcsönösen adunk egymásnak,valamit,valami újat,valami mást,valami többet,ami hiányzik nekünk.
Megindokoltam,bár több virtuális barátom van,mint valós,mégis a virtuális barátokról az a véleményem,hogy jó dolog,szép is lehet,amíg tart.De ha nem lesz valós,fizikai találkozás,akkor szertefoszlik,mint egy illúzió.
Akkoriban volt egy kedves barátom,aki húsvétkor tévedt be hozzám,és megajándékozott.
Meglepődtem eme gesztusán,mert előtte max.2-szer játszottunk,köszöntünk egymásnak,de nem leveleztünk,nem mászkáltunk egymás profiljára.
Ezzel a megnyilvánulásával elindult valami köztünk.
El kezdtünk levelezni,örültünk,ha írtunk egymásnak,és ő minden nap elhalmozott szeretettel átitatott ajándékokkal.
Pont neki írtam meg a véleményemet,amely őszinte volt.Nem gondolkodtam,csak leírtam,ahogy vélekedtem az egész dologról.
Akkora fájdalmat idéztem elő benne,hogy soha többet nem írt,nem jött a profilomra.
Meglepődtem.Bocsánatot kértem,bár úgy éreztem,nem követtem el semmit.
Eltűnt az életemből,és a kedves szöveggel ellátott ajándékai is.
Hiányzott.De elfogadtam a döntését.Aztán jött a Dog részéről a credit-akciózás,hogy az eredeti ár tizedéért lehet ajándékozni,profilt dobálni..stb.Profilt dobálni? Az milyen dolog?
Hát ...óvodások vagyunk,hogy homokkal dobáljuk egymást? Vagy romboljuk le a másik által felépített homokvárat?
Soha nem költeném a kreditjeimet profildobálásra.
Inkább ajándékot adok számomra kedves embereknek. Nem mindenki értékeli,mert volt olyan,aki meg sem köszönte.Nem baj.Nem kell elvárni a másik embertől semmit!Nem azért adunk,hogy valamit várjunk érte.Adunk,mert adni szeretnénk,mert meg akarjuk lepni a másikat,mert szeretnénk kifejezni valamit.Vagy csak át akarjuk ruházni azt a szeretetet,ami bennünk van. Profildobálás.Az ő profilja is kapott,az enyém is bőven.Csak ennyit írtam neki:Látom,Te sem maradtál ki! Ne aggódj,én tízszer annyit kaptam.És ekkor megtört a jég.Benne oldódni kezdett a harag,a sértődöttség.Nem írt,csak küldött egy ajándékot.Elmosolyodtam.Majd másnap bocsánatot kért.Annyit írtam neki:Nincs miért bocsánatot kérned,hiszen nem követtél el semmit,ahogyan én sem. A lényeg az,hogy felismerted magadban a szereteted erősebb a haragnál.Innentől újra levelezni kezdtünk,és jelen vagyunk egymás életében.Örülök neki.Jó,hogy részese az életemnek.Tudom,mindennap adunk egymásnak valamit,összetartozunk. Még egy gondolat erjéig ki szeretnék térni egy blog hozzászólásra.Egy hölgy írta,hogy az egyetlen gyenge szavazatát tőlem kapta,pedig ő nem bántott,és nem értette miért.Ahogy ezt láttam leírva,eszembe jutott a történet. Nem szeretem a néma látogatókat.Akkor még volt üzenőfalam.Úgy voltam vele,ha én köszönök,akkor köszönjön más is.Elvárásokat tá*****ottam,de mostanra rájöttem,nem szabad.Minden ember más és más,és ez így van jól,így van a jó-nak értéke.Szóval..aznap nagyon sok néma látogatóm volt.Berágtam.Döntöttem.Aki némán jön,az kap egy gyengét.Így is tettem.Utána rájöttem,mekkora hülyeség volt.Nem szabad leminősíteni bárki profilját,hiszen munkája van benne saját ízlésére formálta.
A gyenge szavazatokról..talán nekem van a legtöbb gyenge szavazatom.De ez engem nem érdekel,hiszen egyetlen ember több profiljától kaptam.Ez a viselkedés csak őt minősíti.Mindenki építgeti a profilját,próbálja a saját ízlésvilágát,és az érzelmeit belevinni.Ha valakinek mégis tetszik,az már pozitívum!