Hazatér?
Szerintem Nem! Eddig aki tőlem elment, önszántából, nem én küldtem el,senki nem jött vissza.
Bocsánat, tévedek, egyetlen ember igen, amin meg is lepődtem.
Szóval...aki elmegy önszántából,hiába várjuk vissza,nem fog visszajönni.
Az első szerelem. Nem működött. Hét hónapig tartott. Annyira mások voltunk.Én csak tűrtem, csak tűrtem.De hét hónap után úgy döntöttem, nem tűrök tovább.
Fájt, nagyon fájt a szakítás. És sokáig visszavártam. Nem jött vissza.
Túléltem.
És egy év után beköszöntött az új szerelem, az új kapcsolat, amelyből kapcsolódás, majd házasság lett. Ő a férjem..
De voltak barátaim. Virtuál barátok, akikkel egykor sok időt töltöttem,és jól éreztem magam a társaságukban. Megszoktuk egymást, amennyire itt lehet. Kerestük egymás társaságát, egymás gondolatait.
Egyik napról a másikra eltűntek, és többet nem jöttek vissza.
Egyetlen ember jött vissza, és bocsánatot kért. Én nem bántottam meg. Ő sem engem. Csak gyerekesen viselkedett.Örültem,hogy felismerte ezt.
Azóta mindennap jelen van a virtuál életemben. Kommunikálunk, levelezünk, elmeséljük egymásnak a mindennapjainkat, a gondolatainkat megosztjuk egymással. És az a szép benne,hogy feltétel nélkül.
Nem várunk el semmit a másiktól, nem vonjuk felelősségre, nem rendezünk féltékenységi jelenetet/miért is/, csak létezünk egymás életében. És ezt mindketten elfogadtuk, befogadtuk.
Ha valakit visszavárunk,az előbb-utóbb visszajön-tartja a mondás.
Szerintem nem! Pont most cáfoltam meg. Hogy az első szerelmet meddig vártam, és nem jött vissza.
És Ők sem akik a virtuál világban egykor sokat jelentettek!
Én azt vallom, aki elmegy, el kel engedni. Maradnak az emlékek. De a múltban sem szabad sokáig időzni, mert az már nincs, nem létezik, hiszen elmúlt.
Tovább kell lépni!
És itt van Osho idézete:
"A kapcsolódás addig tart, amíg a dolgok csodálatosak, és van mit megosztanod a másikkal.
De amint látod, hogy eljött az elválás pillanata, mert útjaitok annál a kereszteződésnél kettéválnak, mondj búcsút, és légy nagyon hálás mindazért, amit a másik jelentett Neked."
Nos..én néhány hete így teszek. Próbálok így élni.
És a szívemben béke van....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése