Marina gyönyörű,egészséges kisfiúnak adott életet.Az apja nevét kapta,csak egy kicsit megváltoztatva.William lett a neve.
A házat,amit Barbarától örökölt,Tylernek adta,addig,amíg külföldön tartózkodik.
Persze,a tulajdonjogáról nem mondott le.
Tyler azóta is Will cégénél dolgozott,néha kertészkedett Marináéknál is.
Egy-két alkalommal meglátogatták a fiai,így Marina őket is megismerhette.
Tyler és Marina között megszűnt a megmagyarázhatatlan lelki kapcsolat,csak spontán barátok lettek,akik kölcsönösen segítették egymást.
Marina és Matthew elváltak.A gyermekek elhelyezése közös megegyezésen alapult,hol az anyjánál,hol pedig az apjuknál tartózkodhattak.
Elfogadták Willt,mert foglalkozott velük,és persze mindent megvett nekik,amit csak szerettek volna.
És szeretettel fogadták a kis jövevényt,féltestvérüket.
Marinát gyermeksírás zavarta meg a munkálatai elvégzésében.
Kezet mosott ,majd a gyerekszobába sietett.
Óvatosan kivette a kiságyból a síró kisfiút,és magához ölelte.
-Édes kis William,nyugodj meg,majd halkan dúdolni kezdett.
Will ekkor lépett be a szobába,szemét elöntötték a könnyek.
Halkan odalépett a szeretett nőhöz,megsimogatta a haját,lágyan átölelte,és megszólalt:
-Szeretlek benneteket....
Ez volt a tökéletes pillanat,amikor három szív egyszerre dobbant.
A kisfiú keresztapjának Tylert kérték fel,aki szívesen elvállalta...
Vége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése