Van amikor minden tökéletes. Mindenünk megvan, minden esemény az elképzeléseink szerint alakul, és mégis hiányzik valami. Valami megmagyarázhatatlan dolog, esemény. Amiről magad sem tudod, hogy mi az. És mégis ürességet érzel, ott legbelül.
Próbálsz figyelni a körülötted történő eseményekre. Elvégzed monoton a feladatokat, a teendőket, próbálsz mosolyogni. De ott bent, legbelül mélyen mégis magányos vagy. A lelket ordít, könyörög, sóvárog...valamiért, vagy valaki után. Benne van minden gondolatodban, tulajdonképpen még sincs veled. Érzed, érted, és mégsem érintheted..nem láthatod, nem tudsz elveszni a tekintetében, és meghalni a karjai között...Nem érezheted ölelő karjai szorítását, bőrének forró perzselését. A tied de mégsem az:-((
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése