A szerelemről

Az életben akkor állsz legközelebb önmagadhoz, ha szerelmes vagy.
Ha nem tudsz szeretni, nem tudsz megnyugodni sem. Ha viszont tudsz, akkor életed értelmet kap, mert az élet értelme a szeretet.
A szerelem önmagáért létezik, nincs más célja. Az az ember, aki mindig mindet kikalkulál, logikus, céltudatos, az képtelen a szerelemre. Neki ok kell ahhoz, hogy cselekedjen – nem mintha ez oldaná a feszültséget, mivel a cselekedet eredménye mindig a jövőben van, nem itt és most. A szerelem mindig MOST történik.




Mi történik, ha két ember szereti egymást? Csak a jelenben élnek, csillog a szemük, nem gondolnak a múltra vagy a jövőre, arra, hogy ez miért csinálom, mi ebből a hasznom, mi lesz ennek a következménye. A szerelmes az igazi szemével lát, és nem csak lát, hanem meglát. A szerelemben nincs múlt és nincs jövő, mert ha van, akkor az nem szerelem. A jelen a kettő között van, a múlt és a jövő között. Nincs idő, beleléptél az örökkévalóságba. A jelen az örökkévalóság. A szerelem az első ajtó. Kiléptél.
Ezért vágyunk a szerelemre. Szeretni vágysz, és arra, hogy mások szeressenek Téged. Ha nem vagy tudatos, képtelen vagy a szerelemre, mert a szerelem a legmélyebb valóság ezen a Földön. A szerelem az egy másik dimenzió, és ha megpróbálsz valakit az időben szeretni, biztos, hogy kudarcot vallasz. Tanulj meg szeretni! Tanulj meg boldog lenni! Érezz, válj Te a szerelemmé, az egész lényed legyen a kéz, amely simogat. Ne Te csókolj, légy a csók. Felejtsd el Magad, olvadj el a testben. Az alkotás légy, ne a színész. Szeress!!! Amikor ölelsz, légy az ölelés, amikor csókolsz, válj a csókká.
A szerelmes ember néha tudatosabb, mint a szent. A szerelem kölcsönös segítség az út megtalálásához. Az út végtelen és rejtelmes. A szerelem a végtelen felfedező út, kéz a kézben. Nem csak egy szikra, ami eltűnik, hanem tűz, amelyben Te elégsz. A szerelem él. Az örökkévalóság a Tied. Akit szeretsz, az mindig figyelemreméltó. a figyelem és a szeretet mindig édestestvérek. Ha szeretsz, az érzés egész lényedre kiterjed, testedre, lelkedre, értelmedre. Ha csak gondolsz a szeretetre, az csak gondolat. A gondolat csak a fejre vonatkozik, de még ott sem egységesen jelentkezik, hanem darabjaiban. A következő pillanatban már nincs is ott. Eltűnt. Csak darabok és emlékek úsznak a szürkeállományban. Ezért vagy boldogtalan. Nem tudsz ígérni semmit, nincs rá alapod. Darabokból állsz. Azt mondod, szeretlek….mindörökké…Ez egy ígéret, amit képtelen vagy betartani, mert ez is egy gondolat. A gondolat nem tartalmazza lényedet. Holnap mást fogsz gondolni. Tegnap ott volt, de reggelre eltűnik, nyoma sincs már. A tegnapi ígéretből kötelezettség vált! Menj olyan mélyre, oda, ahol érzel. Ott a szerelem, mely kielégüléshez vezethet. Ne félj! Oldódj fel az érzésben és csak szeress egész lényeddel.
Az, amit mi szerelemnek nevezünk, valójában az emberi kapcsolatok teljes spektruma – a földtől egészen az égig. A legalsóbb szinteken a szerelem nemi vonzerő. Sokunk megragad ezen a szinten, mert társadalmi neveltetésük mindenféle elvárásokkal és elfojtásokkal terhelte meg nemiségünket. A legnagyobb probléma a szexuális szerelemmel az, hogy soha nem lehet tartós. Csak ha elfogadjuk ezt a tényt, leszünk képesek ünnepelni a szexualitást azért, ami valójában – akkor örömmel üdvözöljük, ha megtörténik, és hálával búcsúzunk tőle, ha elmúlik. Így ahogy egyre érettebbé válunk, lassan képesek leszünk megtapasztalni a nemiségen túli szerelmet, és tisztelni a másik páratlan egyéniségét. Lassan megértjük, hogy partnerünk gyakran csak visszatükröz minket: mélyebb énünkből feltűnő, eddig ismeretlen arcainkat tükrözi vissza felénk, és ezzel segíti kiteljesedésünket.
Ez a szerelem szabadságon alapul, nem pedig szükségen és elvárásokon. Szárnyai egyre magasabbra és magasabbra emelnek minket a mindent Egyként megélő egyetemes szerelem felé.


Három dolgot kell megjegyezni: a legalacsonyabb szintű szerelem a szex; ez a fizikai szint. A szerelem legmagasabb szintű megnyilvánulása pedig az együtt-érzés. A szex a szerelem alatt helyezkedik el, az együttérzés pedig fölötte: a szerelem épp középen van. Nagyon kevés ember tudja, hogy mi az a szerelem. Az emberek kilencvenkilenc százaléka sajnos azt hiszi, hogy a szex a szerelem. Nem. A szexualitás állatias. Természetesen ott rejtőzik benne a lehetőség arra, hogy szerelemmé fejlődjön, de az önmagában még nem szerelem, pusztán egy lehetőség. Ha éberré, tudatossá és meditatívvá válsz, akkor a szexualitásodat szerelemmé tudod változtatni. És ha a meditációd teljessé, abszolúttá válik, akkor a szerelem együttérzéssé alakul.
A szex a mag, a szerelem a virág, az együttérzés pedig az illat. Buddha definíciója szerint az együttérzés az szerelem plusz meditáció. Amikor a szerelmed nem csupán egy vágy a másik iránt, nem csak egy szükség; amikor szereteted adáson alapul, és nem egy koldus, hanem egy császár szerelme; amikor szerelmed nem követel cserébe semmit, és kész arra, hogy pusztán az adás öröméért adjon – akkor add még hozzá ehhez a meditációt, és a tiszta, valódi illat megjelenik. Ez az együttérzés. Az együttérzés fölött semmi nem áll. Minden szerelmes úgy érzi, hogy valami hiányzik, mert a szerelem befejezetlen. Egy folyamat, nem pedig egy dolog. Minden szerelmes elkerülhetetlenül hiányérzettel küzd. Ne értsd félre! Ez egyszerűen azt mutatja, hogy a szerelem alapjában véve dinamikus. A szerelem olyan, mint a folyó, állandó mozgásban van. Magában a mozgásban rejlik a folyó élete. Ha egyszer megáll, mozdulatlan dolog lesz belőle; akkor már nem folyó többé.
Egy élő személy vagy egy élő kapcsolat, vagy bármi, ami élő, szükségképpen kiszámíthatatlan. Hogy mi történik a következő pillanatban, lehetetlen megjósolni. Ha szeretni akarsz valakit, szeresd itt és most. Szeresd! Mert senki sem tudja, mi történik a következő pillanatban! Amikor valami hiányzik, akkor tenned kell valamit – ez egy hívás a magasabb és magasabb csúcsok felől. Nem mintha teljességet éreznél, amikor eléred őket; a szerelem sosem lehet teljes, de ez benne a csodálatos, ezáltal marad élő örökké. És mindig azt fogod érezni, hogy az összhang nem tökéletes. Ez is természetes, mert amikor két ember találkozik, két különböző világ találkozik. Ha azt várod, hogy tökéletesen összeilljenek, akkor a lehetetlent várod, és az csalódást fog okozni. Legjobb esetben akad néhány pillanat – néhány ritka pillanat -, amikor minden összhangban van. Így kell lennie. Minden erőddel dolgozz azon, hogy létrejöjjön ez az összhang, de mindig állj készen, ha nem sikerül tökéletesen.