Ma már tényleg beköszöntött az igazi tél. Szakad a hó, hideg van. Hóvihar. Szép! De akkor sem szeretem! A fiam előszerettel dobált a friss hógolyóval.
Nyom a fejem is..Olyan ellazult vagyok. Jó bent lenni. Élvezni a meleget, a csendet, a nyugalmat. Közeleg a Karácsony. Várom. Megint egy év eltelt.
De most még nem nézek vissza. Nem is nagyon szoktam.
Keveset voltam itt az utóbbi két napban, mert vendégeim voltak. Egymásra figyeltünk, játszottunk...jó az otthon melege. Valakihez tartozni.
Vannak itt barátaim, akiket kedvelek. Ha írnak, mosolyt csalnak az arcomra.
És akire büszke vagyok: van egy hivatásos hegedűművész barátom- őt itt ismertem meg. Csodálatosan játszik, és olykor elküldi nekem a zenéit. Bámulatos. Egyre több nyilvános fellépése van, és én olyan büszke vagyok rá!! Tudom, híres lesz. A játéka már is könnyeket csal az emberek szemébe- néha nekem is.
Néha megbántom. Még nem ismerjük teljesen egymást. Besértődünk..de aztán mindig egymásnál kötünk ki..Érdekes ez a zene- vonzalom...
És szoktam tőle zenéket kérni, amiket el is játszik nekem. Köszönöm, hogy itt van a virtuál életemben:-))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése