Hajtok a páros számra:D

Olyan jó, hogy itt vagy! Szinte fürdök a figyelmedben. Jó magamba szívom, hogy belőle táplálkozzak, ha majd megint elnyel Téged a köd homálya. Csak egy kicsit leszek szomorú, mert tudom, ha szükségem van Rád, megtalállak(magamban) bárhol vagy is.
Lassan két éve történt..egy hideg őszi napon..arra nem emlékszem, hogy sütött-e a nap. De a fényt akkor, abban a pillanatban elhoztad nekem. Néhány alkalommal. Két év telt el..mintha minden most történt volna. Jól emlékszem minden pillanatra. Minden játékunkra, csatáinkra, vitáinkra, az érzésre amelyet a viselkedésünk hagyott maga után bennem.  Emlékszel erre a jelre?(:)...És erre?(-)..Ez utóbbit nem éreztem , mikor találkoztunk..az egyetlen férfi, akinek nem...:DD...Annyi mindent tanultam Tőled! Oly sok miért-emre megkaptam a választ általad. Szelíden, nyugodtan fogva a kezemet vezettél. Köszönök minden szót, és minden pillanatot, amelyet átélhettem Veled:-(. Jártuk, járjuk a saját utunkat...ez az út néha egybefut..ilyenkor érzem, élvezem megnyugtató ölelésed. Rájöttem valamire, megértettem.Ott fogsz(foglak) várni majd az út végén.:-)
Mindegy merre mész tovább, utunk időközönként keresztezni fogja egymást...és én mindig visszavárlak..Homo Ludens....