2012. június 27., szerda

Döntés



A víz és a növényzet miatt itt párás volt a levegő. Örök nyár volt.
Tényleg! Szegény gyermekeim nem is láttak havat! Nem tudják mi az, hogy tél, hideg és fagy. Csak meséltem nekik róla.Nem láttak télapót. És a karácsony..az is kimaradt az eddigi életükből. Nem szánkóznak soha, nem tudják mi az, hogy hógolyózás.
És Maryben kezdődött érlelődni egy gondolat, amely benne dübörgött egyre jobban, és ki akart törni.
El kell hagyni a szigetet! A gyerekek miatt! Igaz, hogy a gyermekeinek is meglenne mindenük, ha felnőnek, de nem vonhatja meg tőlük, azt, hogy lássanak mást is, hogy tanuljanak, hogy ismerkedjenek. Ez a sziget maga a béke és a nyugalom,a biztonság, de meg kell ismerniük a másik oldalt is. A nagyvárost, a nyüzsgést, az embereket, a modern világot, és persze társat kell találniuk.
Itt a szigeten nagyon kicsi az esély rá, hogy valaki idetéved, és persze hasonló korúak is jönnek, érkeznek majd velük.
Mary tudta, Georgh hallani sem akar róla, hogy elhagyják a szigetet. De meg kell győznie valahogy!
A gyermekeket nem zárhatja el a külvilágtól. A gyerekeknek szabadon kell választaniuk, hogy itt vagy a civilizált világban akarnak majd élni.
Mary tudta, rá fogja venni, hogy elhagyják a szigetet. Kell a változás, kell egy másik élet. Ebből elég volt. Itt örök magányban élnének. Azt nem tudja, hogy említse meg ezt férjének, ugyanis férje igen makacs személyiség volt.
Mivel nő volt, így azt gondolta élni fog a fegyverével. A két fegyverrel, amivel egy nő rendelkezett: a  szájával, és a testével. Mindent be kell vetnie a cél érdekében!
Bement a konyharészbe. Ételt készített. Volt kecskéjük, így a tej adott volt számukra. Tejből meg sok mindent el tudott készíteni. Kefírt, sajtot, túrót, kakaót.Délután lévén egy sajtos-zöldséges salátát készített.
Gyermekei mintha megérezték volna anyjuk tevékenységét, megrohamozták a konyhában. 
-Mindjárt kész lesz. Kézmosás, és szóljatok apátoknak is. 
Meguzsonnáztak. Mary szótlan volt.
-Fáj valamid?-kérdezte férje, olyan szótlan vagy.
-Nem, csak fáradt vagyok. 
-Akkor kihagyod az esti úszást?
-Most igen-nézett férjére elgondolkodva.
-Akkor nyomás lurkók, irány a vízesés. Volt egy kutyájuk is...itt volt a szigeten, mikor ők idevetődtek. Benitónak hívták.
A kutya hűen kísérte a zajos csapatot. Mary elmosogatott, összepakolt, megvetette az ágyakat.Leengedte az árnyékolókat. Nagyon jó levegő volt bent. Ledőlt az ágyra. Szóval...elmenni. De hogyan?Az eddigi 12év alatt nem vetődött ide senki. talán jobb is, mert így nyugodtan nevelhették gyermekeiket. Kicsi az esély rá, hogy ezután majd idetalál valaki.Építeni kellene egy hajót. Georgh úgyis minden faragáshoz, bútorkészítéshez ért...Hajajj..ebből nagy balhé lesz. Elképzelte férjét, amint hajót barkácsol.Kicsit reménytelennek tűnt ez az egész. De Mary kemény nő volt. Olyan aki kitartott az elképzelése mellett, és küzdött is a céljaiért.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése