-Anthony kapitány fáradjon velem- invitálta Mary a kabinjába a férfit.
-Nos- szólalt meg Anthony, itt a pénz amiben megegyeztünk-és átnyújtott egy borítékot Marynek.Mary kinyitotta a borítékot, majd megszámolta a pénzt.Nem azért, mert nem bízott a férfiben, de a pénz számolva jó-ötlött eszébe a régi mondás.Bólintott a férfinek.
-Rendben, köszönöm.És garantálom a támadásmentes áthaladását.
Iszik még egy italt velem?
-Igen, elfogadom.A sikeres találkozás és üzlet lebonyolítása miatt.
Mary kiszólt az ajtón az egyik matrózának, hogy szervírozza az italokat.
-Hát..nézett várakozóan Mary Anthony-ra, örülök, hogy találkoztunk. Ön betartotta a szavát, én is betartom. A férfi elmosolyodott.Milyen szép a mosolya!- jól áll neki , ha mosolyog- gondolta a nő.
A matróz kopogott.Meghozta az italokat.Mary koccintott Anthonyval.
-Szerencsés utat Önnek!
-Köszönöm, Önnek is , Mary Jeanne! Majd mindketten felhajtották az italukat.
-Sajnálom, de mennem kell- állt fel a férfi. Szívesen élvezném még a társaságát, de a legénység rám vár, és folytatjuk utunkat.
Remélem, még összefutunk a tengeren, vagy ha nem itt, akkor máshol.Nagyon emlékeztet valakire.
Mary felvonta a szemöldökét.
Ha tudnád, hogy Te is mennyire emlékeztetsz valakire. Olyan a szemed, a hangod, az érintésed, mint az övé. De ő meghalt. Te nem lehetsz ő!-persze ezeket a gondolatokat nem mondta ki hangosan.
Anthony kezet nyújtott Marynek.Mary megérintette a férfi kezét, aki a lány puha kézfejét a tenyerébe zárta. Mary lehunyta a szemét.Marc...ez a Te érintésed.Ne is tagadd! Testet szereztél, hogy érinthess. Nem látod, mennyire szenvedek? Nélküled halott vagyok! De olyan jó! Ne menj még el!
Anthony nagy nehezen elengedte a lány kezét.
-Viszlát kapitány, jó utat Önnek!- és a férfi sietősen távozott.
Átszállt a Blue Eyes-ra,és a hajó elhagyta a Red Rainbowt.
Mary nem nézett utána. Nem akart újra könnyeket.Nehogy már egy ismeretlen férfi könnyeket váltson ki belőlem- csattant fel.
Vagy bolond vagyok, vagy idegileg labilis.
De még mindig a kezén érezte Anthony-Marc érintését.
Na jó, ebből elég! Koncentrálok a feladatomra. Visszament a kabinjába.Felvette a borítékot, majd a fedélzetre ment.
-Egy kis figyelmet kérek- szólt a matrózaihoz.Ezt az összeget kialkudtam a szőnyegek mellé. Mivel nektek nem kellenek szőnyegek, a pénzt szétosztom köztetek.Egyenként gyertek a részetekért. A matrózok üdvrivalgásban törtek ki.
-Éljen a kapitány! Hurrá!Köszönjük!
Mary mindenkinek kiosztotta a részét.
-Az öröm tetézésére mindenki elfogyaszthat egy pohárka whiskyt, de utána teljes gőzzel folytatjuk utunkat. Majd szeretnék két embert, aki segít átrendezni a kabinomat.
Drinkman és Dzsamelo jelentkezett.
-Először a szőnyeget rakjátok le, utána vigyétek be a bútorokat, amelyeket kaptam. A matrózok végezték a feladatukat.
Mary gyönyörű tűzpiros-fehér mintázatú szőnyeget választott.
A fonott bútorok nagyon jól illettek ehhez.Kapott egy három fiókos szekrénykét,egy íróasztalkát,egy tükrös fésülködőt és egy fonott fotelt is. Nagyon szép lett a kabinja.Tiszta luxus kinézetű.Mary itt a tengeren elszokott a luxustól, de annak ellenére szerette a szép dolgokat, és jó ízlése továbbra is megmaradt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése