Elmegyek...jó
távolra Tőle. Fáj a szívem, sóvárog a lelkem utána. Hiszen az előbb még
gyengéden ölelt és mélyen magába zárt. Érezhettem ringató nyugtatását.
Olyan jó volt! Annyira szeretném még! Még érezni az összes érzést!
Finoman belesimulok lágyan ölelő karjaiba, és élvezem jóleső ölelését.
Melegít. Már nem fázom. Szeret. Én is szeretem. Ha benne vagyok, Egy-ek
vagyunk, együtt létezünk. És most ott hagytam. Hirtelen:-(
Nem akarok visszanézni! De mégis megteszem.
Álomittas tekintettemmel végig nézek rajta.
"Ne félj, újra benned leszek hamarosan!"
Úgy imádom az ágyamat!:DDDDD
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése