Harmadik szín

A múlt héten el kezdtem írni, hirtelen ötlettől vezérelve egy drámát, amely nem éppen dráma lett, inkább csak egy kis történet. Túl sok benne a leírás, a körítés, kevés a párbeszéd és a monológ. De azt hiszem tanulságos(is) lehet. Csak nézzetek a szavak mögé, olvassatok a mondatok között:-)

Ez a szín az előző két szín ötvözete, az álomvilág és a valóság keveredése.

Álmodozó még mindig hihetetlenül nézett a férfire.
-Hogy hívják?
-Mester.
Álmodozó szelíd lényével ellentétben majdnem elröhögte magát. Nagyon kellett kontrollálnia a kitörni készülő nevetését.
-Mester- ismételte meg a nevet, az meg milyen név?
-Nem számít- hárított a férfi, de a nő még mindig a karjaiban volt.
Álmodozót már nem érdekelte, hogy álmodik-e vagy sem, hogy mi a férfi neve, és az sem érdekelte, hogy kicsoda. Nem gondolkozott, csak érezte a férfi jól eső ölelését.
Úgy érezte..Hazaért.....


Ősanya és Lucifer gonosz tervet eszeltek ki közösen, de azt nem gondolták, hogy mind vissza fog szállni rájuk.

A valóság

Álmodozó rámosolygott a gyermekeire, lágyan beledúrt kisfia rövid hajába, és belecsodálkozott a gyermek sötét szemeibe, amelyek fényesen csillogtak, tele őszinteséggel és pajkossággal.
Mester mosolytalan arccal végezte a munkáját és a ház körüli teendőket.
Tudta, valami hiányzik az életéből...
Álmodozó döntött:leszámolt az álomvilággal és koncentrált a valós életére.

Mi lett Ősanyával és Luciferrel?
Azt csak Ők tudhatják....