-Nina, jól érezted magad?- kérdezte a
néni. ---Igen. Aranyosak a többiek az otthonban, de jobban lefáradtam
szellemileg mintha egész nap dolgoztam volna! Megyek fürdők, és lefekszem. Jó
éjt, Barbara!
A szobájában felhívta Willt. Beszámolt
neki az eseményekről, megnyugtatta, hogy qondolt rá, és hiányzik neki.
Igen ám! De
szombaton nincs nyitva a kultúrház. Majd netezik Will-nél? Nem! Most kihagyja.
Esetleg a gyermekeinek ír néhány mondatot. Péntek este megfőzött szombatra,
hogy a néninek legyen mit enni, majd reggeli után elhagyta a házat. l0h-kor
találkozott Will- lel. Övéké volt az egész nap szinte. -Mit
szeretnél csinálni?- kérdezte a férfi. -Nekem mindegy. A lényeg, hogy veled
lehetek.
Will átölelte a lányt, és megcsókolta.
-Hazaviszlek, hozzám. Szeretkezünk, utána lemegyünk a tóhoz, horgászunk. Jó
lesz így, Marja?
-Persze Will, menjünk.
Will házához
mentek. Irány a hálószoba! A férfi a hatalmas francia ágyon leteperte a lányt.
Sötét haja szétterült a halvány lila ágytakarón. Olyan szép volt a nő, és ő
kívánta nagyon, de nem akart sietni, kivételesen volt idejük bőven. A lányra
nehezedett, testével betakarta. Lágyan csókolni kezdte. Először a lány lehunyt
szemeire adott egy- egy puszit, majd játékosan bekapta a lány orrát. Marina
lélegzete kezdett felgyorsulni. Ajkaival beharapta a lány alsó majd felső
ajkát. Ezután átrakta nyelvét a lány szájába, és körbesimogatta Marina nyelvét.
Kezével a blúzt kezdte kigombolni, majd a melltartókapocs következett.
Kibuggyantak a lány mellei. Forró ajka bekapta a lány mellbimbóját, és szájával
becézgette azokat. Keze lejjebb haladt a lány nadrágjának gombjához. Keze
benyúlt a nadrágba, és lágyan megérintette a lány legintimebb pontját. Marina
felnyögött. A férfi hátát simogatta, majd lehúzta a férfi csípőjéről a
nadrágot. Kezével tovább simogatta, amíg megérintette a férfiasságát. Kívánta,
nagyon kívánta a férfit. Olyan jó volt vele. A férfi végre beléhatolt. Teljesen
kitöltötte, csillapította forró lüktetését. Hosszan szeretkeztek, majd
egyszerre jutottak el a csúcsra. -Szeretlek Marja- suttogta a férfi.
-Én is Will.
Will legördült róla. Kimondta?
Végre kimondta Marina, hogy szeret. Most
már nem engedem el! Az enyém lesz mindenáron- határozta el magában.
Finoman megcsókolta a lány ajkát, haját
kisimította az arcából.
Ezt szeretném állandóan érezni!
Lezuhanyoztak, majd felöltöztek, Will összeszedte a horgászcuccát. Marina
szétnézett a konyhában és a hűtőben. Nem nagyon volt semmi. Valami nasit vagy
szendvicset vinni kellene. Főzött egy kávét, remélte, Will nem fog haragudni
érte. Will kész lett a pakolással,
megitták a kávét, majd elindultak. A boltban vettek ennivalót, nasikat, üdítőt.
A tónál választottak helyet, letelepedtek és kipakoltak. Marina leterítette a
plédet, Will felszerelte a horgászbotját.
-Marja, szereted a halat?
-A süllőt igen, annak finom lemezes húsa
van. -Akkor fogok neked süllőt!
-Te vagy az én süllőm! Marina a férfi háta
mögé lépett és hátulról átölelte. Így maradt egy kicsit, majd elfoglalta helyét
a pléden. Pihent. Most nem gondolkozott. Lehunyta a szemét, és elaludt.
-Megvan! Megvan!
Marina erre a kiabálásra ébredt fel.
Megdörzsölte a szemét, és nézte hol van. -Marja, nézd- Will egy szép nagy
pontyot mutatott neki. Ez van vagy három kilós! -Szép! Ügyes vagy! De be kell
vallanom, nem tudom felpucolni a halat. Megsütöm, vagy megfőzöm, ahogy szereted,
de nem tudom megtisztítani.
-Semmi baj. Will beletette a haltartójába,
majd leült a lány mellé. Lopott egy csókot a lánytól, majd átölelte.
-Szerintem együnk -szólalt meg a lány.
Szépen megterített a pléden, majd ettek.
-De jó itt veled! -szólalt meg Will, és
csókot adott a lánynak. Ledőltek a plédre és csak pihentek egymás mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése