Akik ismernek, nagyjából már tudják, milyen vagyok. Törődést igénylek, és igenis vannak elvárásaim. Ha én figyelek valakire és csak vele foglalkozom, elvárom, hogy ő is rám. Nos..ez itt a virtuál életben nem működik. A férfiak előbb- utóbb megunják, de mit is? Nem tudom..a monogámiát..és irány több profil, más közösségi oldalak..stb. Nem értem, mi szükség van erre, ha amúgy is kapcsolatban élnek? Van egy családjuk, meg itt egy- két ember, akikkel szépen értelmesen lehet kommunikálni. De nekik ez nem elég. Kamu képekkel- ahova sármos pasikat raknak fel- újabb és újabb profilokat hoznak létre, hogy vajon így hányan dőlnek be nekik. Ez undorító. De nyilván valami hiányuk van, és azért csinálják. Tegyék! Ez az Ő Igaz-uk.
Az én Igaz-am más. Szeretek írni, talán ez (lett) az életem. Mindenről...a regényeimet, 2-3 helyen blogolok, mostanában napi 5-6 blogot rakok fel, és győzöm. Sokan nem. Nem győznek követni. Ők lemaradnak. Ez van.
Ha gazdag lennék, filmet rendeznék. 1-2 regényemet érdemes lenne megfilmesíteni. Ha lehunyom a szemem, és zenét hallgatok, a zenéhez azonnal társul egy jelenet, és tudom, hogy jó (lenne) nagyon. De nem vagyok gazdag, így marad az álmodozás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése