Szeretek itt írni. Főleg, hogy a világ minden részéről olvasnak, rám néznek. Ma pl. a Fülöp szigetekről néztek rám. Vannak állandó olvasóim, talán az ő kedvükért írok itt szinte mindennap. Meg akik régóta követnek, ők tudják, érzik, hogy imádok írni. Az írás a második életem. Talán ez az én utam..még nem vagyok biztos benne, de megyek csak megyek rajta. Elsősorban anya vagyok...imádom a gyermekeimet. Mindkét gyermek más és más jellemvonásokkal van felruházva, de ez így van jól. Nehogy már csak egy csettintés legyen a gyermeknevelés! A lényeg a végeredmény...És ha belegondolok, hogy ők választottak engem anyjukként, leszülettek ide nem- nélkül..miattam..azt akarták, vállalták, hogy közösen tanuljunk egymástól kölcsönösen. És persze eközben rengeteg szeretetet adtak és kaptak is, akkor elszorul a szívem, és minden haragom elpárolog...Boldog vagyok..mit számít a jégeső, hogy késik a tavasz, hogy vannak gáncsot vető irigy emberek? A lényeg nem ez..a lényeg az a hatalmas szeretet, amely a végén mindig legyőz minden hamis érzelmet..sötét fellegeket, ködöt oszlat..és a fák lombjain is keresztül tolja magát fény formájában...Boldog vagyok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése