Tavaszi fáradtság...a levertségünket ráfogjuk a tavaszra, az átállásra. A téli hónapok melankóliájából fel kell rázódnunk. Furcsák vagyunk mi emberek. Mindig ráfogjuk az érzéseinket valakire, vagy valamire. Esetleg valamilyen dologhoz társítjuk. Hogy mennyi szerepe van valóban a dolgoknak az érzéseinkhez, érzelmeinkhez, azt nem lehet tudni pontosan. De szerintem van. Gondoljunk csak bele frissebb a levegő, melegebb, olykor szélfúvás töri meg a nyugodt légkört, hosszabbak a nappalok, korábban világosodik, többet vagyunk kint a levegőn, és többet is dolgozunk. Tele vagyunk tett- vággyal, tenni akarással, persze, hogy elfáradunk.És este már nem nagyon van erőnk, kedvünk semmihez. De ez csak átmeneti állapot. Egy- két hét és újra frissek, fittek, mosolygósak leszünk...mert érnek bennünket fájdalmak és bánatok, gondok is vannak mindig..de az élet ezek ellenére is szép. Én is fáradt vagyok. És talán túl érzékeny is. Szabályosan érzem a hozzám közelálló eberek vívódásait, fájdalmát, esetleg örömét. Itt vannak bennem, mindannyian:-))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése