Ez gyönyörű!

Ma a virtuális kávézóban benézve egy új vendég megkért linkeljek valami szép verset.
Mint mindig , ösztönösen választottam. Egyetlen pillanatra lehunytam a  szemem, és ezen a versikén akadt meg a tekintetem. Ez gyönyörű! És azok az érzelmek is amelyeket kapok nap mint nap, leszámítva az irigy emberek kicsinyes, szánalmas sértegető próbálkozásait. Mit mondott Isten? Hunyj szemet az ellenségeid ármánykodásai felett. A gondolatukat is száműzd magadból, ezáltal megszűnnek számodra ők is létezni. Megtettem...porszemek, amelyek számomra, számunkra jelentéktelenek. Felkapja a szél és leteszi őket oda ahová valók, a saját megértő közegükbe, amely befogadja őket. Áramlanak a lelket facsaró szép érzések..itt vannak bennem mélyen, hangtalanul..ők tudják, hogy szeretem őket... 

Pilinszky János: Könyörgés

Könyörgés

Tág szemmel már csak engemet figyel,
mint néma tó a néma csillagot,
nem mer beszélni, szólni hozzám, mégis
ha megölném is, hinné: jó vagyok.

Szegényt, csak egyszer tudnám még szeretni!
az övé lenni, ha nem is egészen;
megváltanám egy futó, tiszta csókkal,
hisz egyek voltunk rég a drága mélyben.

Csak egyszer engedd még magamhoz vonnom,
éreznem újra félszeg, gyenge vállát,
irgalmazz meg szegénynek és nekem,
szívemben nincs már más, mint durva dárdák.

Szerelmem, lásd meg ősz haját a szélben,
kis békezászló, oltalmat keres,
oldj fel maró, magányos bánatomból,
ha senkiért, az anyámért szeress.