A gondolat örök. Amint megszületik és kimondjuk azt- visszavonhatatlan.Egy másik közösségi oldalon éppen ezt a témát vetettük fel. Vajon a gondolat vezet engem, vagy én teremtem őt? Már nem vagyok benne biztos, hogy én teremtem. A gondolat gondolatokat szül, tovább épít avagy rombol. Nem tudom, nem figyeltem rá különösebben, hogy vannak- e pusztító gondolataim..Vannak jó és rossz gondolatok..hogy mitől jó avagy mitől rossz egy gondolat, megint viszonyítás kérdése. Attól függ, mihez képest.Osho apánk ezt nem így mondta. Nincs rossz. Csak jó, és kevésbé jó..talán így finomabban van fogalmazva..és így kizárjuk a rossz, mint fogalom létezését. Nincsenek rossz emberek..csak kevésbé jók.
Vajon van olyan ember aki elgondolkozott már azon, hogy mi történik a gondolattal, amint az megszületik?A gondolat megszületik és bennünk fejlődik, épül tovább. Van aki néha segít a felépítésében, de van hogy nekünk kell tovább építenünk azokat. A gondolatok arra sarkallnak, hogy teremtsük meg őket, miután megteremtettük éljük is meg őket. Az az ember, aki nem gondolkozik, csak spontán végzi a dolgát, úgyis hal meg.Valószínű, hogy ha minden gondolatunk, jó avagy rossz gondolatok, megszületnének és megvalósulnának, a világon káosz lenne, a világ összeomlana. Ki vagy mi szabályozza, hogy az egyensúly meglegyen a megszületett gondolatok között? Az univerzum?Aki nem más, mint maga Isten, az Egy-ség?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése