Részlet....

Aki nem ismerné, bemutatom a lányomat: Lady Pataya. Pataya meghajolt, a vendégek tapsoltak.

-A mai estélyt az Ő tiszteletére rendeztem, 28. születésnapja alkalmából. Ezennel megnyitom a bált. Lánya felé nyújtotta karját, majd keringővel kezdték a táncot. Utána  a lovagok következtek, sorban. Sir Luis végig vigyorgott, jó szorosan fogta a ladyt, majd a tánc végén röpke csókot lopott tőle. Pataya nem háborodott fel, már megszokta lovagja stílusát. Alexander ölelésében érzett egy kis remegést. Szíve majd kiugrott, de nem nézett a férfi szemébe. Szótlanul és mosolytalanul táncolt. Magában már elengedte a férfit. Michael alig mert a szemébe nézni, majd hirtelen bocsánatot kért tőle.

-Tudom, hogy hibáztam. Tudom, hogy elszúrtam mindent, de szeretnék még egy esélyt. Érdekelsz, vonzol, szeretnélek szeretni!

-Sajnálom Michael, de nem megy. Nincs nálam második esély. Különben kedvellek, örülök, hogy a lovagjaim közé tartozol.

-Akkor mégis?- nézett reménykedve rá a férfi.

-Michael! Magamra hagytál azon a bizonyos éjszakán. Nem csak Te, mindannyian. Jó, hogy nem akkor törtek rám! De , én tettem egy fogadalmat: aki nem fog magamra hagyni, ő lesz a társam. De mindannyian elbuktatok. Így férfiként nem érdekelsz már- és ördögien rámosolygott a férfire. Köszönöm a táncot. Még mindig jöttek a vendégek. A zene elhallgatott. Lord Kevin elébe ment a most érkezetteknek. Üdvözölte őket.

-Örülök, hogy eljöttetek! Bemutatom a lányomat és intett Patayának. Pataya odalépett apja mellé, majd rámosolygott a jövevényekre.

-Jó estét Hölgyem- szólalt meg az idősebb férfi. Jack Hamilton vagyok, ő pedig a fiam, Joseph. Joseph előre lépett és kezet csókolt a ladynek.

-Lady Pataya vagyok!- és megszorította a férfi kezét. Örülök, hogy megismerhetem. Csak most emelte szemét a férfi arcára. Tekintete belemélyedt a férfi sötét szemeibe. Leírhatatlan bizsergést érzett ereiben, torka kiszáradt, nehezen vette a levegőt. Ilyet még soha nem érzett. A férfi továbbra is fogva tartotta a kezét és a tekintetét. Pataya tudta, érezte: itt van, eljött, rátalált, bevonzotta. Joseph, a lelke másik fele. Nagy nehezen elengedték egymás kezét.

-Gyertek beljebb, érezzétek jól magatokat!- invitálta őket Lord Kevin. Pataya nehezen vette le pillantását a férfiről. Josephék az asztalokhoz mentek. Vacsoráztak. Ettek, ittak. Patayát elvitte Andrew táncolni. Majd a zeneszám végén hirtelen Joseph termett mellette.

-Lady Pataya, szabad egy táncra?

-Igen- és kezét nyújtotta a férfinek. Ahogy a férfi megérintette, ahogy hozzáért, Patayának megállt egy pillanatra a szívverése. Táncoltak. Gyengéden, érzékien, könnyedén, szinte együtt mozdultak minden pillanatban.

-Nyilván megbolondultam- gondolta a nő magában. Ilyen nincs! Ilyet nem érezhetek! Valamit tehettek az italomba! De az ámulat, a káprázat vagy a valóság- már maga sem tudta melyik, még mindig tartott. Szinte remegett a férfi karjaiban. Teljesen elveszett. Újra érezte, Joseph, lelke másik fele.

Apja boldog mosollyal szemlélte a jelenetet. Ezt már nem lehetett kimagyarázni. Megnyugodott: szeleburdi lánya talán most révbe ért….

       

                       Vége