A romantikus írónő és a sátánista főpap

Már a párosítás is elképesztett, de maga a történet is vicces.
Élt egyszer egy nő, Kylpal....romantikus regényeket írt..főleg a szerelemről, pontosabban a lélek szerelméről. Elvolt a saját maga alkotta álomvilágában, míg egy nap megszólította őt egy hang:
- Szépek a verseid, ízléses a csomagolás, és imádom a vörös színeket. Életet jelent, pezsgést, rengeteg energiát. Ezt érzem belőled felém áramlani.
A nő a hang irányába fordult, de nem látott senkit. Hm..gondolkozott el..talán csak én képzeltem, nem is szólt hozzám senki...De a hang folytatta.
-Érdekes vagy, különleges, más mint akiket eddig ismertem. Nem képzelödsz, itt vagyok! Rengeteg energiád van, érezlek. Érzem a Benned tomboló tüzet, az elfojtott szenvedélyt.
-Tessék?- nézett a nő a hang irányába. Nem ismersz, egyszer. Másodszor: nincsenek elfojtott szenvedélyeim.
-Lélekközösség, jó dolog- folytatta a hang.
Kypal kutatva nézett a hang irányába.
-Nem tudom, ki vagy. Nem ismerlek. Hány éves vagy?
-Számít a kor, a név, a tér, az idő? Tudod, hogy nem.
-Rendben. De itt a földön az időtől a tértől a korunktól és a testünktől függünk, ezek a korlátaink.
-Bölcs vagy. Bizonyára régóta képezed magad.
-Nem. Másfél éve. Ennyi idő alatt jutottam ide, ahol most tartok.
A neved?
-Chris. És valóban fiatal vagyok.
Na, akkor a gyerek játszik, jót szórakozik, bizonyára ezzel tölti az idejét, anyuci meg eltartja.
Ne ítélj!- szólalt meg a hang Kylpal-ban. Mire tanítalak? Elfogadás!
-Miről írsz?- kérdezte továbba férfi hang.
-Az álmaimról, a vágyaimról, az álomvilágomról, a fájdalomról, a létezésről..stb.
-Az jó, ha vannak álmaid! Mi a vágyad? A szerelem?
-Nem! Egy film a regényemből.
-És Neked?
-Hogy sátánista főpap legyek!
Kylpalból kitört a röhögés, de visszafojtotta. Sátánista főpap. Hm...a sátánistákról hallott már, kerülte őket, még gondolatban is. Mindent került ami a vérrel volt kapcsolatos és a vallási fanatizmussal. Ez ötlött az agyába: vér...és benne is megfagyott a vér.
-Nem érezlek gonosznak, de nem félek Tőled. Erős vagyok és vannak védőangyalaim.
-Nem akarok ártani Neked- folytatta Chris. Egyedi vagy és különleges.
-Köszönöm, de mennem kell! Elképzelte magában az ismeretlen férfit, amint tiszta vér. Vér csorog le az arcáról, a testéről, a keze is tiszta vér. Megrázkódott. Hihetetlen! Őt vajon hogyan vonzottam be? Én a szelíd lélek és egy sátánista főpap.
-Viszlát Kisfiú!- és játékosan kiöltötte a nyelvét. Majdnem az anyád lehetnék!
-Akarod, hogy vonzzalak?- kérdezte Chris.
-Nem bírsz, elszaladok.
-Elfenekellek.
Kylpal elmosolyodott. Itt látszik meg, hogy gyerek. Egy főpap, aki tiszta vér, de közben női fenekeket akar elfenekelni.
Hogy mik vannak! Ez itt tényleg egy színház! Baccus..kell ez nekem? Ennyi hülyeség egy rakáson! És csak rabolják a drága időmet! Megcsóválta a fejét, majd nagyon gyorsan elsietett, hogy ne hallja többet a hangot. Majd egy vicces álomnak könyveli el!:DDDD
Öreg volt ő már az eféle hülyeségekhez. És ettől jóval komolyabb személynek ismernek. Öreg??? Kortalan.....