Egyszer volt hol nem volt (hol??) egy leányzó, aki szerette a kalózokat és elhatározta, Ő is kalóz lesz...
De kalóznak lenni a mi világban nem olyan egyszerű ám... De mivel a problámákat azért találták ki, hogy megoldják őket, ezt az elvet vallotta Ő is.
Sorba vette szépen, mi is kell, hogy kalóz legyen...
Hááááááááát nem volt rövid a lista:
- fél szem
- faláb (de csak az egyik)
- marcona tekintet
- kalózhajó
- tudni kell káromkodni...
- tetoválások (de legalább egy)
. és még sok - sok ilyen kritériumot írt össze.
A végén kicsit szomorúan konstatálta, hogy nagyon nehéz lesz neki kalóznak lenni... Fél szem.. hm.. Valahol azt olvasta, hogy a rum az vakságot okoz... Ezért csak fél rumot ivott, hogy a fél szemére legyen vak... De kár lett volna ezekért a gyönyörű szemekért, így abbahagyta. Ezeket a lábakat is nagyon kár lett volna falábra cserélni. (én nagyon örülök, hogy nem tetted meg)... ment tovább a sorban... marcona tekintet... kalózhajó... hm... Egyre elkeseredettebb lett... Ebből a szép szájból hogy hangzik majd a kármokodás????, De tetkó van (bár nem látom, hiszen azt nem mutatja a képrotáló, de elhiszem, hogy van....)
Hát hogy legyen így kalóz ez a leányzó??????
Aztán megtalálta a megoldást... itt.. a második életben.. a dogon.... Ő a kalózok kalóza és a szelek szárnyán hajózik a szigetek között. Vannak jó szegetek és vannak olyan szigetek, ahol nem szeretik a kalózokat.
Az én szigetemre bármikor jöhetsz:):)
Te is az enyémre,a nap minden percében szívesen látlak!!:-))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése