Megint harc?
Fáradt lelkem csak
nyugalmat akar
Csendet pihenni, s azt
ki megmutatja majd az
utat.
Az utat, melyen tovább
kell
mennem. Egyedül vagy
kísérnek emberek.
Emberek jöhetnek, de
árnyak
ne! Nem kellenek
álombéli
alakok, fantomok
Most hagyjatok!
Valós lényeket akarok
Érző lelkek arc nélkül
engedjetek utamon!
Ti ne gyertek velem
Most nem akarok arc
nélküli lelkeket!
Szárnyaltam lelkekkel
magasan. Csodás volt
Emberfeletti magasztos
érzelem. De leestem,
mert
győzött a tudat,ki nem hagyta
lebontani a
személyiségburkokat.
Most nem akarok harcolni
Uralkodjon a tudat
Csituljon a lélek, pihenjenek
az érzelmek, és győzzön
a Gondolat.
A gondolat, amelyben
nincsenek árnyképek
Nincsenek lélek- szárnyalások
Csak valós érzelmek.
Valós érintések, Képek, testek
Melyeket látok ,Érzek, megélek.
Álomvilág most egy időre
Hagyj magamra, talpra álltam
S most élek a valóságban.
Ez a világ, más mint
a Tiéd. Nincsenek illúziók
S hamis remények.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése