Megismerünk embereket, beszélgetünk velük, kapcsolatokat alakítunk ki másokkal, ezáltal kialakul bennünk egy vélemény. Amely nem biztos, hogy úgyis van valójában, de mivel mi abban a pillanatban olyannak látjuk, azt érezzük, az a mi Igazunk...Emberi jellemek megítélésében nem nagyon szoktam tévedni, de mivel naiv vagyok, így előfordul, hogy néha besétálok egy- egy csapdába, vagyis kicsit félreismerek valakit. De szerencsésnek mondhatom magam, mert van egy őrzőm, aki addig- addig mesterkedik, közbelép, hogy megakadályozza azt, hogy nagyot csalódjak..egy találkozás nem jött létre, mert az illetőt félreismertem. Utólag köszönöm az őrzőmnek, mert megbántam volna:-((..Persze vannak véletlenszerű spontán találkozások, ahogy egy bizonyos közösségi oldalról teljesen véletlenül találkoztam egy illetővel. Meg sem beszéltük, mégis ugyanakkor ugyanabban az időben voltunk egy helyen. Ő nem látott, nekem megengedte a sors, hogy láthassam. Mit mondjak? Csalódtam benne...Ezek mind érzések. Más személyek, vagy más események hatására érzések alakulnak ki bennünk.Lehetnek jó és kevésbé jó érzések(Osho szerint nincs rossz). Mindkettőt megéljük, átéljük, de érdekes, hogy bennem többnyire a szép emlékek a jó érzések maradnak meg..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése