A Pillanat

A pillanat

Libbent könnyedén, mint

aprócska fuvallat, mely a

függöny libbenésével szerez

gyengéd, észrevétlen

mozdukatokat.

A pillanat itt volt, megmutatta

magát, huncutul csalogatva, hogy

játsszak vele csalóka álmokat

kergetve, illuzionált világba

Betekintést nyerve.

Nem tudtam ellenállni

neki , Követtem. Mikor a

függöny libbent egy másik

világba  beléptem.

Magával ragadott, s csak

néztem némán, Elkápráztatott

amit láttam, Csodás, könnyed

illuzionált világ, magával ragadott.

Egy pillanatra elhittem, hogy

létezik, van ilyen, E csodás

világ, ahol nincsenek gondok

S nincs félelem.

Csak csodás érzelmek léteznek

Melyek lepke szárnyán visznek

könnyedén, s ahol tudat nélkül

Létezik az Én.

Elhittem, boldog voltam

Lebegtem. Talán ilyen

lehet a szerelem?

Könnyed, libbenős, csalóka

érzelem, mely tovaszáll

Fájó nyomokat hagyva

maga után.

Véget ért. felébredtem.

Rájöttem, ez csak pillanat,

ámulat, kábulat

Maga a valóság bizony

Mást mutat.

Kinyújtom kezem, keresem

A pillanatot többé már nem lelem.

Az a pillanat elillant, tovaszállt

Maradt az emlék és az Elfogadás.