A Nyár
Perzselő,
forró , aranysárga
napsugarak,
kalászt érlelő
meleg
nyarak. Szeretem arcomon
érezni bódító hatásodat.
Lágy
érintés, aprócska fuvallat
Mely meleget
áraszt.
Annyira
szeretlek és annyira
várlak!
Várom mindig, hogy itt
legyél, s én
is megéljem tombolásodat.
Életet adsz,
örömöket, célokat, szerelmet
Olyan vagy
nekem, mint az orgazmus
Csak rövid
ideig létezel.
Időd gyorsan
lejár, s elsuhansz
tova. Itt
hagyva engem bús magányra
melankóliára
szorítva. Levált Téged az
ősz, majd a
Tél. Ki megtöri hatalmadat
Fagy és
hideg uralkodik, bársonyos
lényed tovatűnik.
Ne menj el,
ne hagyj el!
Maradj még
velem!
Simogató
sugaraidban
fürdesd még
szívem
Annyira
szeretlek s
Veled
létezem.
Mikor
tovatűnsz, lelkem csak
vegetál,
szinte alszik
Megszűnik
öröm- mámorában
létezni.
Orgazmus- nyár, ki oly
kedves
nekem, Maradj még velem
Hagyd, hogy
tomboljon, perzseljen
még a
szívem. Eláradjon bennem
Égető
szerelem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése