Gyóntatóm
Újra kislány vagyok
Egy hatalmas réten
Hozzád boldogan futok.
Szaporán szedem apró
lépteimet, futok csak futok
Hogy minél hamarabb Hozzád érjek.
Hatalmas mosollyal arcomon beérlek
Őszintén örülök, ahogy csak a gyermekek
örülnek. Ugrok a nyakadba pajkosan
csimpaszkodva, hanyatt vágódunk
a Puha avarba.
Felnőttem. Nő lettem.
De még mindig Téged kereslek.
Minden bánatommal, bajommal
Most is Hozzád megyek
Már nem futok, nem ugrok a nyakadba
Csak megyek, megyek csendesen.
Elsírom minden bánatom
Fájdalmat, ami nyomaszt
S Te hallgatsz, majd csendes
szavaiddal megnyugtatsz.
Úgy adsz tanácsot, hogy nem tűnik
annak, nem erőszakolod rám
az akaratodat. Meghagyod, hogy
én döntsek , Rávezetsz, hogy rájöjjek
Mi a legjobbb nekem.
Soha nem kérdeztem, hogy érdekel-e ez
Csak a nyakadba zúdítottam minden
érzésemet. S Te csak hallgattál bölcsen
Nem szidtál, nem bántottál
Elfogadtad lényem.
Felnőttem. Nő lettem.
Most már Nőként megyek
Szeretném ölelő karjaid közt
Válladra hajtani fejem.
Már nem kellenek szavak
Csak megnyugtató lényed
Ölelj magadhoz, szeretném
érezni a szívverésed.
Gyóntatóm vagy nekem
Ki mindig feloldoztál
Keserű magányomban
Te adtál megnyugvást.
Akaratlanul is mutattad az utat
Mi ez a jelenség?
Földöntúli kapcsolat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése