Az Élet.Ki nem gondolkozott el egyszer legalább eddigi életében,hogy mi az élet értelme,ki vagyok,honnan jöttem,mi célból? Jó példa erre a Que Vadis című könyv,merre tartok?
Van-e élet a halál után,vagy ahogy a Bibliában olvashatjuk:"porból lettünk s porrá leszünk?"Vagyis meghalunk,és semmi nem marad utánunk?Kérdések,melyekre senki nem tud konkrét választ adni,hiszen onnan még nem jött vissza senki.
Nem hinném,hogy ennyi lenne az életünk.Felnövünk,családot alapítunk,gyermekeket nevelünk,dolgozunk....majd meghalunk.Ezek a tények.De a szavak mögött tartalom van,ahogyan az életben megtörtént dolgok mögött is.
Valahol azt olvastam,gyermekeinket nem mi,nem a szülő választja.
Az a lélek akar a gyermekünk lenni,és valamiért minket választ egy gyermek testébe költözve.
Hm..érdekes.Nem tudom,hogy ez tényleg így van-e.Minden gyermek más és más.Egy családon belül sincs két egyforma jellemű gyermek.Egyik gyermek engedelmes,jószívű,érzékeny,jó tanuló..stb.A másik már lázadóbb,akaratosabb,önzőbb típus.Ezt sokan a gyermek születési csillagjegyével magyarázzák.Nem hinném,hogy az adott csillagjegy határozná meg egy gyermek belső tulajdonságait és érzelmi világát.Bizonyára valamilyen szerepe van a csillagjegyeknek ebben,de szerintem egy ember lelkivilága,stílusvilága,gondolatvilága-nem csak ebből tevődik össze.
Én személy szerint a reinkarnációban,a lélekvándorlásban hiszek.Hiszem,hogy bennem idősebb lélek lakozik.Túl sokat mérlegelek,gondolkozok a miérteken.
A gondolataimban létezik,érzem a zsigereimben,hogy van valahol,de még nem találtam,találom a lelki egyesülést,a lelki szerelmet.Volt egy-két alkalom,amikor azt hittem,megtaláltam.Éreztem,csodálatos,megfoghatatlan,eszméletlen jó-szavakkal szinte le sem lehet írni.De nem!Még sem az volt!És a tudat-az fáj,amikor tudatosult bennem,hogy mégsem az csak valami hasonló,amit éreztem-akkor csalódott vagyok,szomorú.Nem keresem.Ha létezik,rám fog találni.A két lélek össze fog simulni,egyesülni fog,ahogy a regényemben is megírtam.
Egy-egy ilyen lelki kötődés,lelki kapcsolat során,még mindig ott van az elme és közbeszól.Nem ő az!Nem Te vagy neki egyedül az életében!
És ez így is van.Akkor fogom megtalálni,ha valakinek,onnantól csak én leszek a lelkében,a gondolataiban.Nem az előző kapcsolatokból őrzött emlékek,érzések mellett lesz egy hely fenntartva nekem is.Ahol az "is"szó szerepel,az a lélek nem az én lelkemet várja.
Az a személy lesz a lelki társam,a lelkem másik fele,akinek csak egyetlen hely lesz a szívében,a lelkében-ahova nyugodtan beköltözhetek.És tudom,ha más nőkkel ha szeretkezik,a gondolataiban ,a sejtjeiben csak én szerepelek,én leszek,mert általa létezem.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése