Szökik a nyár
A reggelek gyorsan
váltják egymást, ahogyan
az éjszakák is egymást
követik, a nappalok repülnek
Az idő nem akar megállni.
Ha tehetném megállítanám
az időt, hogy maradjon itt
velem, örökre nyár legyen
S csak a pillanat áradjon szét
ereimben.
Az a pillanat, mely a miénk
lehetett, csak néhány óra
néhány perc, csend egyedüllét
csak mi ketten, melyben csak
Érted léteztem.
A pillanat tovaszállt , csak
emlékek maradtak
Szökik a nyár, telik az idő
S bennem , egyre csak
nő a hiány.
Fáj a nem léted
Fáj minden perc
Mit vitával, vagy Nélküled
töltök el.
Tudom a korlátok
egyre nőnek, egyre
kevesebb idő jut majd
rám, de most jó, Most
jó Veled, csak maradna
itt a nyár!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése