Részlet a könyvből

Marina agyában cikáztak a gondolatok.Will vallomása egyszerre sok volt neki.

-Will,úgy jó,ha egyenlőre két hetet mondok a néninek?

-Sok Marja.Legyen csak egy hét!

-Ne csináld!Barbara nem buta.Tudja,hogy nem egy hétre jöttem vissza.

-Marja,Te nem vagy felelős érte.Újra nem szerződtél hozzá. Elmegyünk holnap együtt,és közlöm vele,hogy én alkalmazlak-grafikusként.

-Grafikusként? Én csak közepesen rajzolok,Will.

-Az nem számít.Csak hogy mondjunk neki valamit.

-Will,nem tudom megtenni.Két hetet mondok neki.

-Jajj Kicsim önfejű vagy,de eszméletlenül becsületes-ezért is szeretlek. Legyen két hét,de utána könyörtelenül elhozlak tőle,és ne gyere azzal,hogy sajnálod! Nem akarok egyetlen percet sem elveszíteni a veled való időtöltésből.

Marja felsóhajtott.

-Szeretlek Will.

-Én is szeretlek. És gyermeket akarok Tőled! Marja szülsz nekem egy babyt?

-De Will! Még el sem váltam!

-Az nem számít! A házasságod romokban. A férjednek nem kellesz. Szerencsére! A sors pedig az én kezemre játszott.

-Ne is tiltakozz!

Gyerek? Marina nem gondolt bele,hogy gyereket szüljön. Ott van az ő két gyermeke. De Willt szerette.Minden szempontból egyetértett a férfivel,és Will törődött vele,figyelt rá.

Marina bólintott.

-Jól van Will.Reggel felhívom a nénit.Két hetet mondunk neki,azután majd alakul valahogy.

-Marja,nincs alakulás.Amint letelik a  két hét,hozzám költözöl. Ha nem tetszik,átrendezhetjük az egész lakást.Veszek új bútorokat,szőnyegeket,amit csak szeretnél.

-Will,nem kell semmi.Minden nagyon szép,csodás! Te vagy itt a legékesebb darab!

-Darab?Jól megtisztelt hölgyem-nézett rá mókásan a férfi.Ezért foglyul ejtem-és nagyon szorosan átölelte a lányt.

Marina alig kapott levegőt.A férfi forró ajkával megcsókolta. Marina nem tudott neki ellenállni,és nem is akart. Boldogan feküdtek egymás mellett.

-Nos,hölgyem,legyőztem.Ön a  rabom. Én parancsolok,engedelmeskednie kell.

-Hát jó..sóhajtott Marina,mit parancsol?

Will ránézett.Vágytól izzó tekintettel.

-Legyen az asszonyom,az ágyasom,a társam,mindenem.

-Értettem,engedelmeskedek. Marina hozzábújt a férfihez.Olyan jó volt érezni a biztonságot adó férfitest melegét.Elaludt.

Will reggeli után bement az irodába. Közölte Marinával meg ne szökjön,amíg vissza nem ér.Van egy halaszthatatlan munkája,de siet haza,és együtt ebédelnek.

Marina nem kelt még fel. Végre lustálkodhatott az ágyban. Szeretett így pihenni,csak ezt ritkán tehette meg.

Főzött magának egy kávét,majd bekapcsolta Will laptopját.Írt a gyermekeinek,majd megnézte a leveleit.Kapott egy levelet barátnőjétől,Dorinától.A nő gondolatára elmosolyodott.Régen látta Dorát.Igaz,neki mostanában nem nagyon volt ideje semmire.

Elolvasta.és a képek!Dorina fotókat küldött Mattről,a férjéről,és egy nőről,Helenről.

Nocsak,nocsak.Marina most hogy otthon volt,sejtette,hogy férjének van valakije.Csak nem tudta,ki a nő.Helen! Nahát! Érdekes,nem fájt neki. Talán így még könnyebb a dolga. Ez felgyorsítja a válásukat.Ő nem fog külföldön gürcölni,Matt meg jól szórakozik otthon. Fizesse a hitelt,ahogy akarja.De még nem szól egyenlőre.Megköszönte Dorának az infót.Sok mosoly-jel kíséretében megírta,látod én is a Te sorsodra jutottam,de nem fáj.Puszillak: Mara

Kapott egy levelet Tylertől. A férfi nem tudta,hogy kint van. Elpanaszolta,hogy egyre nehezebb neki elviselni az otthoni tényeket.Ő állandóan dolgozik ,a neje meg nem nagyon törődik semmivel.Már nem nagyon bírja,sokszor szomorú.Marinába belenyilalt:mindenki? Mindenki válik,senki nem boldog? De! Ő igenis boldog Will-lel.Szereti.Igaz,hogy ezt beárnyékolja a gyermekei hiánya,de nem lehet minden tökéletes.

A férfi megkérte,ha van valami munka,akkor szóljon neki,mert ő is kimenne külföldre.

Marina sajnálta  a férfit.Olyan mély érzésű ember.Rendes.És sokat dolgozik. Majd beszél Barbarával,hátha a fia Nicholas tud valami munkát adni,ajánlani neki.

Vagy kérje meg Willt? Nem tudta,mit csináljon.

Kilépett a gépből és nekiállt ebédet készíteni.Bolognait készített virsliből ,mivel húst nem talált itthon.Kifőzte a tésztát,elkészítette a szószt.Majd megterített.Will megérkezett.Játékosan  rácsapott a nő fenekére.

-Te mit csináltál nélkülem?

-Ebédet,meg porszívóztam.

-Marja,nem akarom,hogy szolgálj.

-Én meg akarom. Ilyen szolgalélek vagyok. Elintéztél mindent?

-El bizony.

-Így ebéd után elviszlek.

-Hova viszel?

-A cégünk bulijára.Olyan jubiláló ünnepség lesz.

Jutalmak átadása,svédasztalos rendezvény.

-Muszáj Will?-nézett rá esengve a nő.

-Muszáj.Be akarlak mutatni a munkatársamnak.

-Mint a szeretődet?

-Nem,mint a barátnőmet.

Megebédeltek ,majd Marina felöltözött.

-Jó leszek így?

-Felölem meztelenül is jöhetsz,vagy combfixben.

-Haha-gúnyolódott a nő.